Minőségi tüzelőt keres jó áron?

Árukészletünk

Fa típusok

Cser

Cser

Megjelenése: A cser kedvező termőhelyen, a 25-30 m magasságot is eléri, 12-15 m hosszú, ágtiszta törzsszakasszal. A törzsek átmérői 0,3-05 m között változnak. A cserek általában rövidebb életűek: 60-80 éves korukban gyakran megbetegednek, a növekedésük erősen lelassul. Előfordulnak azonban 200-250 éves egyedek is. Kérge rendkívül durva, szürkésfekete színű. Jellegzetes hosszanti ormokkal, kéregcserepekkel.

Élőhely:  Szubmediterrán, kelet-mediterrán fafaj. Így Délkelet-Európában, Közép-Európa délebbi részén (Brno-Zólyom-Máramarossziget vonaltól délre) és Kisázsiában őshonos.
Hazánkban a legelterjedtebb fafajok közé tartozik, mivel a cseresek összes területe: 176 ezer ha (11,4%). Különösen kedveli a dél- és a nyugat-dunántúli dombokat, hegyeket (500 m magasságig), valamint az Északi-középhegységet (a Zemplénből hiányzik). Területaránya az utóbbi két-három évtizedben jelentősen csökkent. A cser melegkedvelő, így főleg a déli oldalakon jelenik meg. Az erős, tartós hideget és a késői fagyokat nem bírja. Ezzel szemben a szárazságot jól tűri és megél a sekély váztalajon, a silány kavicson, agyagon is. Erősen fényigényes, jól sarjadzik és fiatalon gyorsan nő.

Fizikai tulajdonságok:  A cser a „nem tartós” fafajok csoportjába tartozik. Ez összefügg alacsony csersav tartalmával. Tartósságát, szabadban 5-10,víz alatt kb. 500,szárazon (épületben) kb. 500 évre lehet becsülni.

Hőtechnikai tulajdonságok: A cser viszonylag magas fűtőértéke miatt egyik legértékesebb tűzifánk. A korábbi évtizedben is a cser volt az a fűtőanyag, ami kimondottan népszerű volt. A magas hőértéke miatt a száraz cser ma is az egyik legkeresettebb tűzifa.

Forrás: https://faipar.hu/hirek/alapanyag/2941/hazai-fafajok-a-csertoelgy

Akác

Akác

Megjelenése: Átlagosan 30-40 méterre növő fa. Hosszú életű, lombfakadás után, május második felében virágzik, termése októberben érik. Meleg igényes fa, fagyérzékeny. Fényigényes és szárazságtűrő.

Élőhely:  Észak Amerikában őshonos, Magyarországon 1710-ben ültették először Erdődi gróf pozsonyi kertjében. Az alföldi fásítás legfontosabb növénye lett. Az 1800-as évek második felében a nagy akácfaerdők telepítése gyökeresen megváltoztatta az addig fátlan, puszta Alföld képét.

Fizikai tulajdonságok:– Sűrűsége szárazon (6 – 12 % nedvességtartalom) 600 – 800 kg/m3, lég szárazon (12 – 18 % nedvességtartalom) 650 – 850 kg/m3, élőnedvesen 800 – 900 kg/m3. A frissen kitermelt akácfa mindössze 35-45% nettó nedvességet tartalmaz, ezért frissen vágva is jól ég. Az akácfa rosttelítettségi pontját különböző vizsgálatok során 21,8-22,5% nettó nedvességtartalomban határozták meg.

Hőtechnikai tulajdonságok:  Nagy sűrűsége miatt az akácfa viszonylag nehezen gyullad. A gyulladáshoz szükséges minimális hősugárzási intenzitás 2,6 W/cm2. Ha 700 kg/m3 sűrűséggel számolunk (kéreggel együtt), akkor az akác tűzifa térfogatra vetített fűtőértéke: 12 633 MJ/m3 . A fentiekből adódóan 2,5 t (vagy 3,5 m3) 12% nedvességtartalmú (légszáraz) akác tűzifával 1 t tüzelőolaj helyettesíthető. Az akác tűzifát elegendő egy évig tárolni – az alacsony kezdő nedvesség miatt – és szakszerű tárolás esetén gomba- és rovarkárosítások nem jelentkeznek.

Forrás: https://sites.google.com/site/akacfaoszlop/akac-fa-jellemzoi

Tölgy

Tölgy

Megjelenése: Az egyes fajok termete meglehetősen változatos: cserjék és nagy (mintegy 35 m magasságig) fák egyaránt előfordulnak. Kérge repedezett. A lombhullató fajok levele többnyire öblös, karéjos, a mediterrán fajoké rendszerint tagolatlan. Virága egylaki, termése a makk, amit ovális, tojásdad vagy hosszas, pikkelyes vagy bozontos aljú makkcsésze takar.

Élőhely: Jellemzően a hegyvidékeken terjedt el, Afrikában csak az északi részen terem néhány mediterrán faj. Ausztráliában egyáltalán nem találni, de Új-Guineán szórványosan előfordul. Dél-Amerikában egy faja él. Magyarországon különböző fajai (főleg a kocsánytalan tölgy és a kocsányos tölgy) az erdős puszta öv, a dombságok, valamint 600 m alatt (és a déli lejtőkön) a hegyvidékek meghatározó fái – változatos erdőtársulásokban. Az amerikai és közép-európai tölgyek lombhullatók, a mediterrán vidéken, Kis-Ázsiában és Iránban honos fajok többnyire örökzöldek. Virágai a lombfakadás előtt vagy azzal egy időben nyílnak. A tölgyfajok gyakran kereszteződnek, és így változatos hibrideket hoznak létre.

Fizikai tulajdonságok: Értékes, jól megmunkálható keményfa, de csak gőzölés után hámozható, faragható. Tartós ipari fa, amiből egyaránt készítenek bútorokat, hordókat, parkettát, használják épület-, talp- és bányafának. Csersavtartalma miatt biológiai ellenállóképessége is jó.

Hőtechnikai tulajdonságok: Fanyar füstöt árasztva gyengén ég, de a nagyon régi, száraz tölgyfa sokkal lassabban ég el, nagy hőt áraszt, és csak egy kevés hamu marad utána.

Forrás: https://www.edenkert.hu/vilagos-zold/termeszet/hogyan-egnek-fak-futoertek/4529/

https://faipar.hu/hirek/alapanyag/2941/hazai-fafajok-a-csertoelgy

https://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%B6lgy

Bükk

Bükk

Megjelenése:bükkfa azonosítása általában nem nehéz, néhány jellemző tulajdonságának köszönhetően. A bükkfa átlagos magassága 24 méter, de egyes példányok elérhetik a 30 méteren felüli magasságot is. A törzs átmérője 60-90 cm. A bükkfa általában egyenesen nő természetes élőhelyén, a többi fa lombkoronája fölé magasodik, hogy több napfényhez jusson. Ellenben, ha napos helyen van, törzse rövid marad, az elágazások alacsonyan kezdődnek. A bükk gyökerei meglehetősen nagyok és erősek. A fa (különösen az amerikai bükk) egyik egyedi és vonzó jellemzője, hogy kérge feltűnően sima és fényes, és az is marad, még akkor is, amikor a fa már öreg.

Élőhely:  A bükkök a mérsékelt égövi Európában, Ázsiában, és Észak-Amerikában őshonosak. Észak-Amerikában a legelterjedtebb fajta – nem meglepő módon – az amerikai bükk, vagy Fagus grandifolia. Ez a bükkfajta főleg az Egyesült Államok keleti részén fekvő erdőkben található meg, e fák egyes példányai akár 400 évig is elélhetnek. Az amerikai bükk általában szereti a nedves földet, ha nem mocsaras, de jól tűri a különböző talajtípusokat.

Fizikai tulajdonságok: A bükk kérgének színe világosszürke, vagy kékesszürke. A gallyak karcsúk, zegzugos hajtásokat hoznak, a rügyek hosszúak, hegyesek és pikkelyesek, általában a gallyak elágazásainál helyezkednek el.

Hőtechnikai tulajdonságok: Égési tulajdonságaiban megközelíti a kőrisfát, tehát jó tűzifának, de nem ad akkora hőt, és frissen kivágva pedig alig ég.

Rólunk mondták

KISZÁLLÍTÁSI HELYSZÍNEK

  • Aba
  • Agárd
  • Adony
  • Baracska
  • Belsőbáránd
  • Besnyő
  • Bodakajtor
  • Börgönd
  • Csákvár
  • Csákvár
  • Csiripuszta
  • Csősz
  • Dég
  • Dinnyés
  • Fehérvárcsurgó
  • Gárdony
  • Hantos
  • Iszkaszentgyörgy
  • Isztimér
  • Kajászó
  • Kálóz
  • Kápolnásnyék
  • Kulcs
  • Kisláng
  • Kőszárhegy
  • Lovasberény
  • Magyaralmás
  • Martonvásár
  • Mezőfalva
  • Moha
  • Nadap
  • Nádasladány
  • Nagylók
  • Nagyvenyim
  • Pátka
  • Pákozd
  • Pázmánd
  • Pétfürdő
  • Perkáta
  • Polgárdi
  • Pusztaszabolcs
  • Pusztavám
  • Rácalmás
  • Ráckeresztúr
  • Sárszentmihály
  • Sárpentelle
  • Sárkeresztes
  • Sárkeszi
  • Sárkeresztúr
  • Sárszentágota
  • Sárosd
  • Sárbogárd
  • Seregélyes
  • Soponya
  • Sukoró
  • Szabadbattyán
  • Szabadegyháza
  • Székesfehérvár
  • Tác
  • Tárnok
  • Úrhida
  • Velence
  • Veréb
  • Vértesacsa